2013. március 10., vasárnap

A veszekedés és az elrablás (I.Évad)

*Ashley szemszöge*

Este nagyon jól sikerült a buli. Boldogan keltem fel reggel Niall mellett. Elkezdett csörögni a telefonom.
-Igen.- szóltam bele kómás hanggal.
-Találkozzunk a Big Ben-nél 12:00 perc-kor.- halottam egy női hangot majd letette. Olyan ismerős volt. Ránéztem az órámra és 11:03. Gondoltam elkezdek készülődni. Ki akartam kelni az ágyból, de akkor Niall visszarántott.
-Itt hagysz?.- nyöszörgött.
-Niall készülődnöm kell. Találkozóm van valakivel.- próbáltam lehámozni magamról a kezeit, kisebb nagyobb sikerrel.
-Szóval megcsalsz? Nem vagyok elég jó neked?.- emelte fel a hangját.
-Honnan tudod, hogy fiúval találkozok? Nem is tudsz semmit és már dumálsz.- kezdtem kiabálni és azzal a lendülettel, úgy ahogy voltam egy szál melltartóba és egy rövid gatyába, lerohantam a lépcsőn és ki az utcára.  Futottam ahogy csak bírtam. Nagyon elfáradtam ezért már csak sétáltam. Nem is kicsit bámultak meg az emberek. Hirtelen megállt mellettem egy fekete kocsi és berántott. Megkötözték a kezemet és a lábamat.
-Engedjenek el mit művelnek?.- kiabáltam.
-Nyugi cica. Mindenkivel csak egy menet lesz.- húzogatta a szemöldökét egy 30 év körüli férfi. Mindenkivel? De 4-en vannak. Úristen. Amíg ezen gondolkoztam betapasztották a számat. Fél óra után megérkeztünk és furcsa helyre. Felvittek az irodában.
-Na kis anyám. Én leszek az első, de nem kíméllek.- állt meg mellettem egy hústorony. Meg se várta hogy csináljak valamit, azonnal lehúzta a a nadrágomat, az alatta lévő bugyit és kicsatolta a melltartómat. Lefektetett az asztalra és fölém kerekedett. Levette a nadrágját és akkor megtörtént. Hihetetlenül fájt. Még szűz voltam, és sosem csináltam. Amikor éreztem, hogy valami belém folyik leszállt rólam és egy másik jött. Az is ugyan ezt csinálta. Majd később mind a négy. Rettentően fájt. Megerőszakoltak. A ruháimmal együtt bedobtak egy kis helyiségbe és ott hagytak. Rengeteg cső volt ott. Meglátta egy lányt. Olyan ismerős volt. Tettem egy próbát. (Ja igen, már nincs betapasztva a szám)
-Jasmin?.- kérdeztem halkan.
-A. Ashley?.- kérdezett vissza.
-Úristen Jasmin, hogy kerültél ide?.- értetlenkedtem
-Emlékszel amikor elszaladtam, mikor meghoztad Em-et?.- bólintottam.- Akkor egy fekete kocsi megállt előttem és elragadott, majd 4 ember megerőszakolt.
-Velem is ez történt.- ez volt az utolsó amit beszélgettünk. Megláttam egy kiálló hegyes izét, az egyik csőből. Oda kúsztam és elkezdtem elvágni a kötelet ami a kezemen volt. 10 perc vágás után sikerült. Gyorsan megcsináltam ezt a lábammal is. Felvettem a ruhám és szaladtam segíteni Jas-nek.
-Köszönöm.- mosolygott.- De ettől még nem jutunk ki.
-Szívesen. De kijutunk. Láttam a falon egy szellőzőcsatornát ami elég széles. Ott ki tudunk mászni.- vázoltam fel a tervet.
-Jó de, hogy megyünk oda fel?.- kérdezte.
-A csöveken.- kacsintottam. Elindultunk. Nagy nehezen felmásztunk a csöveken. Nagyon nehéz volt leszedni a rácsot a szellőzőről, de sikerült. Előbb én másztam, majd Jas. Kb. fél óra kúszás után kijutottunk. Lepacsiztunk. Elkezdtünk futni, majd megláttunk egy parkot. Ott leültünk és beszélgettünk.
-Aznap amikor elfutottam és még nem raboltak el  felhívott Roby (Jas volt pasija aki miatt rivalizál Em-el).- kezdett el mesélni Jas.- És elmondta, hogy nagyon sajnálja, hogy akkor Emily után ment és, hogy vissza akar kapni.
-Ez most komoly?.- kérdeztem tágra nyitott szemekkel.
-Igen. De megmondtam neki, hogy köztünk már mindennek vége. Ja és megbocsátok Emily-nek és bocsánatot is kérek.- mondta.
-Ennek örülök. Na nem indulunk el? Idegesít, hogy a fiúk bámulják a mellemet.-nevettem. Bólintott egyet és elindultunk haza felé...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése